Barangolás a környékben

Bodoglár
Tartós szegfű tanösvény

Kiskunmajsa és a hozzá tartozó Bodoglár egyik legféltettebb természeti kincse a tartós szegfű. A fokozottan védett szegfűféle a világon egyedül a Duna-Tisza közén, legnagyobb egyedszámban Bodogláron található meg. A ritka növényfaj a Bodoglár és Tázlár közötti területen kialakított Tartós szegfű tanösvényről tekinthető meg. A Tartós szegfű tanösvényen két "kilátó" is található. Érdemes végigsétálni a helyenként pallóval kiépített szép tanösvényen. A névadó apró virág júniusban nyílik.
Kilátó 1: 46.535837, 19.584013, 

Kilátó 2: 46.534721, 19.581104

Parkolás: az útról lekanyarodva a földút mellett 46.536342, 19.594815

Honlap: http://www.tartosszegfu.hu/
Elérhetőségek: Tourinform Iroda, Kiskunmajsa (Zárda u. 2.);
telefon: + 36 77 481 327

Tartós szegfű

 


Csengele

Móra fák - Százéves tölgyfacsoport

A csengelei erdő különleges élményt tartogat nemcsak a kirándulni vágyóknak, hanem a magyar irodalom szerelmeseinek is. Itt tekinthető meg ugyanis a csaknem szabályos kör alakban elhelyezkedő, nyolc kocsányos tölgyből álló úgynevezett csengelei "Százéves tölgyfacsoport", amelynek nevezetessége, hogy Móra Ferenc ennek közelében írta Aranykoporsó című regényét 1932-ben, így ő maga is gyönyörködhetett e fákban. Az út a „piros sáv" túra része.

Cím: Csengele, Tanya 578.
Honlap: http://www.csengele.hu/index.php?action=latnivalok


Csengele árpád-kori templomromja
Kalandos túrát jelenthet Csengele árpád-kori templomromjának felkeresése a pusztában. A kisméretű kőtemplomot és temetőjét a tatárok 1241-ben felégették. Később a templomot újjáépítették, s az ide telepített kunok eköré temetkeztek először pogány, majd keresztény szokás szerint. A templom a 16. században a török pusztítás áldozatául esett, romjai azonban még álltak a 18. század végén. A község lakossága a szegedi Móra Ferenc Múzeum munkatársaival együttműködve 1975-ben tárta fel és építette újra a rom alapfalait.
Honlap és forrás: http://www.csengele.hu/index.php?action=latnivalok

 

 

Csólyospálos

Csólyospálosi Földtani Feltárás
(Dolomitos mészkő és dolomitiszap feltárás)

A Csólyospálos község határában található, világviszonylatban is ritkaságnak számító geológiai és tájtörténeti különlegességet bemutató földtani feltárást 1978-ban nyilvánították fokozottan védetté, majd a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Csólyospálos Község Önkormányzatával és a Szegedi Tudományegyetem Földtani és Őslénytani Tanszékének együttműködésével felújította, 2008. októberétől pedig földtani bemutatóhelyként látogathatóvá tette.

A feltárás a községi temetővel szemközti dűlőútról közelíthető meg, és a természetvédelmi helyszínen kialakított pallósorról és sétaútról tekinthető meg.


Honlap: http://knp.nemzetipark.gov.hu/foldtani-bemutatohely-a-csolyospalosi-foldtani-feltaras-termeszetvedelmi-teruleten

További információ kérhető:

Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság
6000 Kecskemét, Liszt F. u. 19.
Tel.: 76/482-611
E-mail: mailknp@knp.hu

 

 

Helytörténet Gyűjtemény

Cím: Csólyospálos, Korona utca 1.

Nyitva tartás: vasárnap: 10:00-12:00,
egyéb időpontban telefonos egyeztetés alapján:
Tel: 06-30/254-5794


Jászszentlászló

Jászszentlászló Kiskunmajsától északra, csendes, nyugodt, vidékies környezetben fekvő jellegzetes alföldi falu. Megközelíthető közúton és vasúton egyaránt, azoknak azonban, akik nem riadnak vissza egy kis testmozgástól, mindenképpen érdemes a Kiskunmajsát Bugacpusztaházával összekötő kerékpárúton megközelíteni.

A faluban tett látogatás során megtekinthetjük a katolikus és a református templomot, Zsákodi Csiszér János alkotását, az I. világháborús emlékművet, valamint Markolt György szobrászművész több alkotását: a II. világháborús emlékművet, a Hősök emlékszobrát, és a település névadóját ábrázoló Szent László király kutat. A Közösségi ház és a Művelődési ház év közben számos rendezvénnyel, kulturális eseménnyel várja a látogatókat, a kisgyermekes családok számára pedig három játszótér is rendelkezésre áll. A település területén lovaglási lehetőség is biztosított.

Jásszentlászló részletes bemutatása: http://www.jaszszentlaszlo.hu/images/stories/Jaszszentlaszlo.pdf
Honlap:
http://www.jaszszentlaszlo.hu

 

 

Petőfiszállás-Pálosszentkút


Petőfiszállás-Pálosszentkút Kegyhely
Pálosszentkút az Alföld több évszázada ismert Mária-kegyhelye és búcsújáróhelye, amelynek története a 18. század végéig nyúlik vissza. A legenda szerint egy pásztor éjszaka legeltette nyáját, amikor egy forrásra bukkant, amelynek vizében Szűz Mária alakját pillantotta meg nagy fényben tündökölve. A csoda híre elterjedt a környéken, és egyre többen látogatták meg a forrást, vizéből pedig betegeiknek vittek haza. A hagyomány azzal magyarázta az eseményt, hogy a falu papja annak idején a templom előtti forráskútba rejtette az Oltáriszentséget a betörő törökök elől, hogy azok ne szentségteleníthessék meg azt. Egy másik legenda szerint - ugyancsak az 1700-as évek végén - egy béna koldus ivott a kút vizéből, megmosakodott, s ez csodás gyógyulást hozott számára.

Ezt követően népes búcsújárások indultak meg, amelynek hatására a kiskunfélegyházi Városi Tanács egy kőkeresztet emeltetett a helyszínen. Később a zarándoklatokat betiltották, amelyek csak az 1800-as évek második felében indultak meg újra. Ekkor a korábbi templom romjain újat építettek, amely köré felállították a keresztút stációit is, majd a millennium emlékére épült meg a Skapulárés Szűzanya kápolnája. A 20. század első felében az 1940-ben Magyarországra visszaköltözött Pálos Rend telepedett le Szentkúton, amely ekkor kapta a Pálosszentkút nevet. A környék népe folyamatosan építette-szépítette a búcsújáró helyet: 1958-ban elkészült az esőbeállóval egybeépített keresztút, amelynek érdekessége, hogy állomásait más-más település zarándokai emelték. Megépült a szabadtéri oltár, a lourdes-i barlang, a Szent Kereszt-kápolna és a Prágai Kis Jézus szobra, a 20. század végén pedig megnyílt a Mária-múzeum, amelyben nemcsak magával a kegyhellyel, hanem általában a Mária-kultusszal kapcsolatos tárgyi emlékek találhatók a világ minden tájáról.

A pusztai búcsújáró hely azonban mégsem építészeti emlékeivel, művészeti értékeivel tűnik ki a magyarországi zarándokhelyek közül, hanem éppen sajátos természeti környezetével, hiszen a lakott településtől, Petőfiszállástól távol helyezkedik el messze kint a kiskun pusztában, ezért különösen alkalmas hely a világ zajától való elvonulásra, elmélyedésre.

petofiszallas_palosszentkut_3_400

(Forrás: Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon: Bálint Sándor írása Panoráma, Budapest, 1990. 127-130. o. in http://www.petofiszallas.hu/index.php?page=hir&hir_id=61)

Érdeklődni lehet:
Római Katolikus Plébánia 6113, Petőfiszállás-Pálosszentkút Tanya 473.
Tel.: 76/700-911,
Fax: 76/368-017

Honlap: http://www.petofiszallas.hu/index.php?page=hir&hir_id=61

 

Szank

Közösségi Ház - Gy. Szabó Béla Képtár

Szank Közösségi ház
A község Közösségi Házában tekinthető meg a világutazó erdélyi fametsző, Gy. Szabó Béla több mint 700 alkotását bemutató tárlat. Szank különleges helyet foglalt el a művész életében, ahova élete során többször is visszatért, és számos művén is megörökítette a települést. A közösségi ház előtt Sebestyén József Megállító tábla nevet viselő emlékműve látható.


Közösségi Ház - Gy. Szabó Béla Képtár
Cím: 6131 Szank, Béke u. 40/a

Telefon: +36 -77-495-162

E-mail: szank.keptar@gmail.com
http://www.konyvkepszank.hu

Nyitva tartás: hétfő-péntek: 12.30-17.30 ,
egyéb időpontban telefonos egyeztetés alapján.

 

Szank további látványosságai:
Ha Kiskunmajsára látogat, tegyen egy sétát a közeli Szankon is, amely megannyi látnivalóval és érdekes programmal várja a vendégeket. Gyönyörű a nagygalambfalvi fafaragó mesterek által a községnek ajándékozott székelykapu, amely a szanki óvoda bejárata. A főtéren megtekinthető egyebek mellett Kalmár Márton Szent István királyról és Széchenyi Istvánról készített szobra, valamint Derzsi Pál Hármas kopjafa emlékműve. Ugyancsak a főtéren látható a Balatoni Tibor tervei alapján készült Születések fája, és a lényegében hozzá tartozó harangláb, amelynek különlegessége, hogy nem a halottak tiszteletére szólal meg, hanem minden szanki gyermek születését jelzi. A gyermekes családok számára igazi kikapcsolódást nyújt a 2009-ben épült játszótér, amely a Ponrátz Gergely téren található. Szank legismertebb programjai a június utolsó hétvégéjén megrendezésre kerülő Méz- és Meggyfesztivál, valamint az augusztus második hétvégéjén tartott falunap.
Honlap: http://www.szankinfo.hu/vendegek/latnivalo/latnivalo.html

Szank képekben